Idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytől a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket – írja az MTI.


Blaskó Gábor akadémikus, a kutatásokat vezető Servier Kutatóintézet Zrt. alapító igazgatója közölte, hogy a 2008-ban létrehozott intézet munkájának 80 százalékát a rákellenes gyógyszerek kutatása teszi ki, és most sikerült egy olyan molekulát előállítaniuk, amelynek


kémiai tulajdonságai teljesen tisztázottak, biológiai szempontból pedig igen előnyös tulajdonságokat mutat abban a tekintetben, hogy alkalmas legyen a humán leukémia gyógyítására.


Mint mondta, a szervezet egy nagyon bonyolult, de logikusan működő rendszer, amelyben rendkívül sok sejt található, és ha ezek meghibásodnak, elöregednek vagy megsérülnek, a szervezet halálra ítéli őket, kirakja az élő szervezetből és egy újat szintetizál a helyébe.


„A mi gyógyszerjelölt molekulánk megpróbálja azt, hogy a tumoros sejtek öngyilkosságát vagy gyilkosságát befolyásolja oly módon, hogy a tumoros sejtek elpusztítása minél nagyobb fokú legyen, hogy a tumor visszafejlődjön, vagy optimális esetben el is tűnjön”


- fejtette ki az igazgató.


A mostani kutatás célpontjai azok a fehérjék, amelyek ezeket a folyamatokat felgyorsítják vagy lelassítják. Amennyiben a kutatók be tudnak avatkozni úgy, hogy a rossz sejteket védő fehérjék aktivitását csökkentsék, akkor befolyásolhatják a sejtek halálát, így előidézhetik a tumoros sejtek elpusztítását is.


A kutató szerint a gyógyszerjelölt molekulájuk várhatóan elsősorban a humán leukémia ellen lesz hatásos, és a klinikai vizsgálatoknak is elsősorban ez az irányuk. Ugyanakkor


az előzetes állatkísérletek azt mutatják, hogy kombinációban más rákellenes szerekkel, azok aktivitását megnövelve, talán más típusú tumoros daganatok ellen is használható lesz.


Az idén kezdődő humán klinikai vizsgálatok első fázisában az úgynevezett humán toleranciát nézik, vagyis azt, hogy bírja-e az adott molekulát a szervezet. A második fázisban pedig egy kis populációjú betegcsoporton nézik meg, hogy hat-e a molekula, a harmadik fázisban pedig ugyanennek a megismétlése történik, csak betegek ezrein, egy több országot átfogó, multicentrumos klinikai vizsgálatban.


Amennyiben ezek sikeresek lesznek, a vegyület klinikai használatba bocsájtása nagyjából öt-hat évet vesz majd igénybe.


(Kép: civilhetes.net)


R%c3%b3zsa2

Seres Rózsa

Mindig is érdekelt a média világa, a középiskola befejezését követően pedig a televíziózás világában is kipróbálhattam magam. Szerkesztő-riporterként leginkább a kulturális témák érdekeltek; miután pedig a bölcsészkarra kerültem, az egyetemi rádió újraindításából is kivettem a részem. Úgy gondolom, hogy a mai világban fontos, hogy a dolgok valódi arcát mutassuk, és törekedni fogok arra, hogy az olvasók továbbra is megbízható forrásként tekintsenek az oldalra.