A szerző felvételei

Ezt szegedi sajtótájékoztatójukon jelentették be, ahol helyi aláírásgyűjtésüket elindították a Paks 2-ről szóló népszavazásért. Szerintük a traimtraint is felül kéne vizsgálni, és Szél Bernadett kérdésünkre elítélte Lázár János SZTE-fenyegetését.

Szegeden is aláírásgyűjtésbe kezdett az LMP a paksi bővítésről kezdeményezett népszavazásért. Ennek kapcsán Smuck Erzsébet a párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, míg Svájcban döntöttek az emberek arról, hogy nem akarnak atomenergiát, addig a magyar kormány szerinte a rossz utat járja, mivel Paks 2 nem az évszázad legjobb üzlete, és nem jó a gazdaságnak sem, hiszen a 4 ezermilliárdos költséből 3 ezret orosz hitelből veszünk fel, devizában harminc évre, aminek kapcsán számolni kell az árfolyam-ingadozásokkal is. 

Hozzátette, hogy a nagy aktivitású radioaktív-hulladék elhelyezésének sincs megfelelő végleges megoldása. Szerinte manapság már világszerte az atom helyett a megújuló, tiszta energiaforrásokba fektetnek be, és Magyarországnak is ez lenne az érdeke, mert azzal százezer új munkahelyet lehetne teremteni. Az LMP ezért is kezdeményezett népszavazást Paks 2-ről, hogy a kormányt rá lehessen kényszeríteni a projekt visszavonására. Szegeden reggel már az első 10 percben hárman aláírták, közben folyamatosan gyűltek a szignók: mától egész héten kinn lesznek a városban standjaikkal.

Az ellenzéki politikus egy dologban lényegében még Orbán Viktorral is egyetértett: a kormányfő azt mondta Donald Trump döntésére a párizsi klímaegyezményből való kilépésre, hogy sokkolta a lépés. Smuck szégyenteljesnek nevezte a döntést Szegeden, és azt is hozzátette: szerinte ez rossz fényt vet az Egyesült Államokra, a klímaváltozás ugyanis napjaink egyik legkomolyabb problémája. Az LMP ezért felszólította Orbánt és Áder János államfőt, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök megváltoztassa döntését, amely szerinte akár emberek milliárdjainak életébe is kerülhet.

Ikoty István a párt országgyűlési képviselője szerint a kormánykommunikációnak abban igaza van, hogy valóban az utóbbi idők legnagyobb beruházása az új paksi blokk, de rossz üzletnek tartja, mivel nyersanyagot, a szakértelmet, és a hulladék elhelyezését mind külföldről kell megoldani, ami komoly adósságba taszítja az országot.

Beszélt a beilleszkedési-, tanulási- és magatartásproblémákkal küzdő gyermekek osztályozás alóli speciális felmentésének eltörléséről, a sajtóban Taigetosz-törvényként elhíresült módosításról is, valamint a sajátos nevelési igényű gyerekekre jutó gyógypedagógusok kvótájának csökkentéséről is.

Szerinte ezzel rengeteg fiatal el szeretnének távolítani az iskolából és a továbbtanulás lehetőségétől.

Arról is beszélt, hogy kevesebb gyógypedagógus jut a gyerekekre, ahelyett, hogy emelnék a szakértő tanárok bérét. Mindkettő lépést elfogadhatatlannak és botrányosnak nevezte.

Megkérdezték a helyieket is

Szél Bernadett, a párt társelnöke először felidézte: sokadjára tartanak már vidéki városokban kihelyezett frakcióülést, mert fontosnak tartják az itteni emberek véleményét megkérdezni. Szerinte jelenleg az egészségügy, az oktatás, és a bérek a legfontosabb három prioritás, fontos, hogy erről és más kérdésekről beszéljenek az emberekkel. A frakcióülés után délután 5-7-ig köztéri fogadóórát tartottak ennek érdekében. Szerinte a választás előtti évben a legfontosabb, hogy minden párt korrektül megmutassa a programját, amivel rendelkezik. Szerinte a jelenlegi kormányzás nem a polgári Magyarországról szól, hanem csak lopásról és hazugságról. 

- Én szerintem Orbán Viktort ebben a választási rendszerben is meg lehet verni. Azért azt fontos nem elfelejteni, hogy a politika egy hitelességi kérdés alapvetően - mondta Szél, miután ennek kapcsán arról kérdeztem a politikust, hogy mit gondolnak a választási rendszerről, miután az utóbbi időben Gulyás Márton egyik tüntetésen elmondott beszédével, és mozgalmával újra bedobta ezt a közbeszédbe. Hozzátette: "A másik pedig az, hogy nagyon keményen ki kell tartani, és küzdeni kell, tehát nem szabad feladni. Én nem hiszek a bojkottban meg ezekben a dolgokban, hanem abban hiszek, hogy nagyon keményen kell dolgozni."

"Az tény, hogy aránytalan, és teljesen egyértelmű, hogy a Fidesz magának csinálta ezt a rendszert."

Majd azzal folytatta: "Ami különösen fájó, hogy egyrészt a körzetek borzalmasan lettek kialakítva úgy, hogy ők könnyen nyerjenek benne, és a határontúli magyaroknak könnyebb szavazni, mint a külhoni magyaroknak, ezt szerintünk így, ebben a formában nem igazságos. Azt gondolom, ugyanúgy kéne minden határon túl élő magyarnak – akár külhoni, akár határon túli – egységesen levélben szavaznia. Mi megtartanának az egyéni és listás szavazást."

A CEU-ügy kapcsán azt mondta: az egyetem bezárására tett kísérlettel beletipornak a tanszabadságba, és emberek lelkébe, hozzátette: nem tudhatjuk, ki lesz a következő? A felsőoktatásról még azt is elmondta, fontosnak tartja a vidéki egyetemek tandíjmentességét. Felidézte, hogy egy baranyai fiatal egy ottani lakossági fórumon elmondta neki, hogy amikor az intézményén bevezették a tandíjat, külföldre kellett menni, mert nem tudná kifizetni a költségeket itthon. 

Ehhez kapcsolódva föltettem a kérdést: mit gondol arról, amit CEU-tüntetések után Lázár János a Szegedi Tudományegyetemről mondott, miszerint az intézmény kormányellenes politikát folytat, mert a dékánok kiálltak a tanszabadság mellett, és sok diák részt vett a demonstráción.

"Ez fölháborító. Ez a fenyegetőzés megfigyelhető, gyakorlatilag egy olyan érzés van ezzel kapcsolatban, hogy mindenki sorra kerülhet."

- válaszolta, majd hozzátette: "Ezt a magyar értelmiség pontosan érzi, ezért is fordult el a Fidesztől a saját értelmiségének egy jelentős része, erről lehetett olvasni. Teljesen igazuk van, mert az egyetemi autonómia egy létkérdés, hogy megmaradjon. Csak úgy tud működni egy ország, akkor tudunk értéket őrizni és teremteni, ha az egyetemek autonómok. Most innentől kezdve, hogy ők megpróbálják pórázra tenni a kutatókat, a különböző egyetemi rektorokat, dékánokat, onnantól kezdve gyakorlatilag letörik Magyarországon annak a lehetőségét, hogy ez az értékőrzés a maga nemes mivoltában menjen tovább. Tehát ha a politika ilyen módon teszi be a lábát az akadémiai szférába, az az akadémiai szféra halálával lesz egyenlő."

Szerinte ezért fordult el a Fidesztől az értelmisége, és hozzátette: ha ők lennének kormányon, akkor száz költségvetési forintból húszat az oktatásra költenének el. "Csak így tudjuk az összeszerelőüzem-Magyarországot kvázi felszámolni, és egy olyan országot létrehozni, ahova a akkor száz költségvetési forintból húszat az oktatásra termelésnek azok a munkafézisai jönnek, akik a valódi, nagy hozzáadott értéket állítják elő" - mondta, és hozzátette: céljuk az ország belső tőkeképző erejének a növelése.

Felidézte, hogy az Alkotmánybíróságnál (AB) a felsőoktatási törvény Lex CEU néven elhíresült módosításának alkotmányossági vizsgálatát ők kezdeményezték. (Amit végül az összes ellenzéki párt aláírt, így indul vizsgálat.) Ebben három elismert jogász segítette őket, akik további érvekkel támasztották alá a beadványt, ami szerinte egyértelműen azt jelzi, amit Sólyom László is mondott, hogy "már egy elsőéves joghallgató számára is világos, hogy Alaptörvény-ellenes" a Lex CEU. Hozzátette: a Taigetosz-törvény kapcsán szintén az AB-hoz fognak fordulni.

"Paks 2 egy merénylet"

Paks 2-ről azt mondta, azért állítanák meg, mert egy "komplett merénylet", ami most zajlik. Majd azzal folytatta: "már 250 milliárd forintot már ki is talicskáztak, pedig még egy kapavágás sem történt" - utalva a kivitelező hirdetési költéseire. Szerinte jelenleg a "legrondább néppel szembeni kormányzás zajlik, ami halálos bűn", és az atomenergia egyébként sem XXI- századi energiaforrás - véli. Hozzátette:

"perverz állapot, hogy Magyarországon csak arról lehet népszavazás, amiről a kormány akar."

Majd kijelentette: a szocialisták is belebuktak abba, hogy azt gondolták, hogy a politikusok okosabbak, mint a választóik, és szerinte ez fog történni a Fidesz-kormánnyal is - utalva arra, hogy sokak szerint ez túl bonyolult kérdés ahhoz, hogy népszavazás legyen róla. Hozzátette: a népszavazáson nem csak "vakon ikszelünk", hanem előtte egy kampány lenne, amelyben reményei szerint pró és kontra érvek hangoznak el.

Szerinte számos olyan tanulmány létezik Magyarországon is, amely feltárja, hogy lehetne hosszú távon átállni az atomról a megújulókra. Az egyik ilyen 40 évben gondolkodik, erre a parlamentben az egyik kormánytag elmondása szerint azt mondta, hogy "ezzel se világítani, se fűteni nem lehet". A bővítés orosz vonatkozásáról azt mondta: a Fidesz lassan többet van Moszkvában, mint Budapesten, és szerinte nem a brüsszeli, hanem a moszkvai kézi vezérléstől kell félni. Arra a kérdésre, hogy mindez az LMP-nek már a 2018-as kampányának a része-e, azt mondta, ők nem szeretnének olyan párttá válni, akik két vláasztás közt nem dolgoznak, ezért a kampány folyamatos, egyúttal kifejtette: visszaadnák a népszavazás eszközét az emberek kezébe.

A korábban a neptunos petícióval imertté vált Lopusni Zoltán, az LMP Csongrád megyei elnöke a Szeged és Hódmezővásárhely közti tramtrain közlekedési beruházásról azt mondta, költségvetési és területfejlesztési szempontból vannak előnyei, de a költségek a duplájára nőttek, ezért azt szeretnék, a kormányzat szakítsa meg és gondolja újra a projektet. Úgy számol: a nyolc kocsit darabonként kétmilliárdért szállítaná le a kivitelező, és az így kijött 16 milliárdos összköltség hatmilliárddal több, mint amire eredetileg tervezték.

- Mi lesz, ha sikerül leváltani a kormányt? Az egész rendszer be van betonozva - ment oda egy nyugdíjas hölgy a párt standjához, ahol a sajtótájékoztató után várták a támogatókat. Erre Lopusni azt felelte, elszámoltatásra van szükség, mert még meg lehet tenni, de szerinte 2022-ben már kisebb erre az esély az elévülések miatt. 

- Bár a választási bizottság korábban elkaszálta a kérdést, mégis megkérdezik az embereket - mondta egy aláíró, aki azt mondta Paks 2-ről, hogy ellenzi, mert drága, "ki tudja, mennyibe kerül majd az áram", és sokkal olcsóbb és természetes lehetőségek is vannak.  Este 21:30 után a Nagyáruház melletti tűzfalra is kivetítették a már több városban megjelenített Putyin-képes fényjátékot, mely az aláírásgyűjtésen való részvételre buzdít.

Shrug en insta

Tarnay Kristóf Ábel

Kommunikáció-médiatudomány szak, BTK. Politikafüggő szabadságmániás, kinek két állapota ismert: pörög, vagy alszik,bár utóbbi egyre ritkább.