Két új, 80 centiméter tükörátmérőjű, automatizált távcső épül Magyarországon többek között a szupernóva-robbanások, a gammakitörések és a fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).


A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázati felhívásban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által alkotott konzorcium Tranziens Asztrofizikai Objektumok nevű projektje 687 millió 369 ezer 737 forint összegű támogatást nyert - olvasható a közleményben.


A projekt elsődleges célja


az olyan új, ismeretlen vagy kevéssé ismert természetű asztrofizikai jelenségek felfedezése és kutatása, amelyek a Földön megszokottól nagyon eltérő körülmények között keletkeznek.


Ilyenek lehetnek például a nagy energiájú csillagrobbanások (szupernóvák), a gammakitörések, az összeolvadó neutroncsillagok vagy fekete lyukak és más, hasonlóan extrém folyamatok. Mindezek vizsgálatára a konzorcium külön erre a célra új, automata üzemű robottávcső-rendszert fejleszt ki és helyez üzembe a magyarországi csillagvizsgálókban. Ezek a modern távcsövek egyben a magyarországi megfigyelő csillagászat műszerparkjának megújítását is szolgálják majd.


A projekt legfontosabb eredménye egy új, számítógép-vezérelt csillagászati mérőrendszer kifejlesztése lesz, melynek során a szakemberek két, egyenként 80 centiméter tükörátmérőjű csillagászati távcsövet telepítenek az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumába, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumába.


A két távcsövet folyadékhűtésű elektronikus (CCD-) kamerával, valamint speciális csillagászati színszűrőkkel szerelik fel, majd interneten keresztül összekapcsolva teszik képessé őket az automatikus mérésvezérlésre és adatgyűjtésre. 


A kutatók az újonnan beüzemelt automata mérőrendszerrel olyan rövid idejű, izgalmas jelenségeket is tanulmányozhatnak majd, mint a gammakitörések optikai utófénylése, a gravitációshullám-források esetleges elektromágneses sugárzása vagy a gyors rádiókitörések optikai megfigyelése.

Mint írják, a projekt megvalósulásával nemcsak Magyarországon, hanem


regionális szinten is egyedülálló csillagászati mérőrendszer válik elérhetővé a kutatók számára.


A négyéves projekt szakmai megvalósítása január 2-án kezdődött el, a mérőrendszer pedig teljes egészében a tervek szerint 2018 végére készül el.


A nemzetközi szintű felfedező kutatások mellett a projekt fontos célja a modern IT-technológiák és a velük összefüggő kutatási eredmények beépítése a magyar egyetemeken folyó természettudományi-műszaki képzésbe - áll az MTA közleményében.


(MTI) Kép: infogyor.hu


R%c3%b3zsa2

Seres Rózsa

Mindig is érdekelt a média világa, a középiskola befejezését követően pedig a televíziózás világában is kipróbálhattam magam. Szerkesztő-riporterként leginkább a kulturális témák érdekeltek; miután pedig a bölcsészkarra kerültem, az egyetemi rádió újraindításából is kivettem a részem. Úgy gondolom, hogy a mai világban fontos, hogy a dolgok valódi arcát mutassuk, és törekedni fogok arra, hogy az olvasók továbbra is megbízható forrásként tekintsenek az oldalra.